Rajzolok, festek, írok.
Képzőművész vagyok, akinek eszköze lett a keze arra, hogy megmutassa a világát.
Ahogy a személyiség kialakul, és, mint szivacs szívja magába a hatásokat, úgy fejlődik, finomodik, változik a képi látásmódom.
Hiszek a tehetségben, az egyenjogúságban, a döntés jogában, az igazság és az önazonosság felszabadító erejében. A mozgásban, a körforgásban.
Festményeimen kimetszem a valóság egy darabját, és együtt ábrázolom azt az illúzióval. A racionalitást a képzelettel társítom, miközben színeket, formákat, emberi igazságokat keresek.
A formáim zártak, a vonalaim smirglisek, és ha nem vadul szeretkeznek, akkor némán ölelkeznek. Mindennek jelentése van, szimbólumok között mozgok, a munkám kétértelmű, kettős. A nyitottság az egyetlen állandóm, amivel az életet szemlélem, és szeretem.
Kiélezem a hétköznapi feszültséget, hogy a humor feloldozhasson.
Kérdezek, figyelek, és rajzolok.
Neked nem az a fontos, hogy én ki vagyok, honnan jöttem, merre tartok; mindig az számít, amit magadról gondolsz.
